Szióka!
Egész véletlenül bukkantam rá honlapodra, és aranyos, kedves, és örülök neki, hogy ennyire vidáman fogod fel az életet. Valahol olvastam, az élet nem szenvedés, hanem egy út, kinek ilyen, kinek olyan.
Pár évvel ezelőtt, én is rákos voltam. Nem is tudtam igazán felfogni mi is az, és azon gondolkodtam, most mi történik velem?
Sajnos mellettem nem voltak barátok, sőt, még a családom sem állt ki mellettem. Szüleim csak legyintettek rá, hisz én mindig maga voltam a makk egészség.
Én most 40 éves leszek december 3-án. A történetem 3 évvel ezelőtt kezdődött, amikor is véletlenül elmentem rákszürésre. Tényleg azt hiszem, a védőangyalkám sugallta, hogy menjek el. Sajnos P4-es lettem, azonnali beavatkozásra volt szükség. Kiderült méhnyakrákom van, de a szerencsém az volt a szerencsétlenségben, hogy zárt rákról volt szó, és az orvos, amikor megműtött, egy jó nagyot \"kanyarintott\" rajtam. Pár nap múlva, a saját lábamon, szívószállal a nemi szervemben busszal mentem haza saját felelősségemre. Egy hétig voltam otthon. Nem adtam fel, mert azt gondoltam, nekem még van a világban bőven mit tennem. Azóta meggyógyultam-e? Erre a választ csak pár év múlva tudom neked elmondani. Most a mellemmel küzdök, ciszta van venne, elkezdtem fogyni....de nem adom fel. Soha semmit nem szabad feladni, mert csak így van értelme az életnek. Azt mondják, minden betegségnek valami lelki oka van, csak meg kell keresni a választ.
Mióta rákom volt, az ezoterika felé irányítottam lépteimet. Azt hiszem, nem bántam meg, mivel máskép érzek, és látok. Meglátom az élet rejtett szépségeit. Nem csak nézek, látok is. Máskép fordulok az emberekhez, és azt hiszem sokat változtam. Látod......ehhez egy betegség kellett.
Meg kellett tanulom egyedül, de mégis reménykedve élni. Hiába van családom, rájuk nem számíthatok, de nem baj. Én ugyan az a segítőkész ember maradtam, aki voltam.
Senki nincs egyedül, igy van, mert itt vagyok magamnak ÉN.
Remélem, és bízom abban, hogy meggyógyulsz, mert hidd el, csak magadon múlik. Sokan vagyunk és sajnos leszünk ezen a világon, akik valamilyen rákos betegségben szenvednek, fontos az erő, a kitartás és az élni vágyás, és a legfontosabb, hogy szeressük magunkat.
Minden jót kívánok neked.
Baráti üdvözlettel:
Ildi
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
